Nemrég megjelent az első könyvem ebook formátumban Tervezz sikeres weboldalt címmel. Ennek apropóján most beengedlek kicsit a kulisszák mögé.
Nos, be kell valljam, nem ez volt a legelső próbálkozásom arra, hogy könyvet írjak. De ez lett az első, amelyik készen is lett.
E cikk tartalma:
Első próbálkozás: zöldfülűként
Legelőször valamikor tizenéves koromban próbálkoztam meg az írással, de kb. másfél oldal után kifúlt a dolog. Mai fejjel ezen nem is csodálkozom, hiszen nem is értettem hozzá és túl sok élettapasztalattal sem rendelkeztem ahhoz, hogy bármi érdekeset írjak. Emellett nem is voltam túl kitartó szinte semmiben sem akkoriban.
Második próbálkozás: jobb híján
A második próbálkozásom a húszas éveim elején volt. A kötelező 3 hetes nyári szakmai gyakorlatomat töltöttem egy bankfiókban. Ma már nem is értem, mi a francot kerestem én ott. Talán a legnagyobb tanulság amit onnan elhoztam az az, hogy az egyetem végeztével biztosan nem akarok majd bankban dolgozni.
Unalmas volt. A nap elején mi, gyakornokok kaptunk némi feladatot, ami általában adatbevitelt vagy egyéb aktatologatást jelentett. Ezzel általában 1-2 óra hossza alatt végeztünk, ezután gyakorlatilag nem volt sok dolgunk.
Egy számítógépnél ültem, amelyről le volt tiltva mindenféle internetböngésző, csupán a bank belső szoftvereit használhattuk, meg a helyi hálózaton néhány mappát láthattunk.
Először végigjátszottam azokat a Flash játékokat, amelyekkel más munkatársak játszottak előttem és valahogy ott maradtak a gépen. Ezután végignéztem a legutóbbi céges bulikról készült képeket, amelyek a helyi hálózat egy eldugott mappájában csücsültek.

Miután már kívülről fújtam, hogy az a kép után, ahol a Józsi pezsgőt iszik az jön, hogy az Andika a portás bácsival énekel duettet, eléggé unalmas lett az ottartózkodás.
Elővettem hát a Windows Notepad-et (azon kevés programok egyikét, amely nem volt letiltva), és elkezdtem írni egy sztorit, csak hogy szórakoztassam magam. Ez volt a második próbálkozásom könyvírásra. Kb. 20-30 oldalt írhattam meg belőle, amikoris vége lett a szakmai gyakorlatnak…
Otthon pedig volt internetkapcsolat egész nap, így az ingergazdagabb környezetben a könyvírás abbamaradt: azóta sem nyitottam meg azt az állományt. Igazából fogalmam sincs, létezik-e még.
Harmadik próbálkozás: kényszerből
A harmadik próbálkozásom tulajdonképpen az egyetemi szakdolgozatom megírása volt. Tudom, ez nem egy klasszikus értelemben vett könyv, de mégis ide sorolom, mert sokáig maradandó élményt okozott.
Kb. 60 oldalt kellett megírnom, hogy meglegyen az elvárt mennyiség. Vért izzadtam. Másfél éven át írtam. Nem szerettem.

A témaválasztásom sem volt a legjobb és úgy álltam az egyetemmel, hogy már minden más (értsd: pénzkeresés, gyakorlati szakmai fejlődés) jobban érdekelt, mint a diplomamunka megírása.
Mindenesetre kiszenvedtem magamból. Ez lett igazából az első hosszabb irományom, amit be is fejeztem. Bár nagyon nem élvezetből csináltam, így utólag büszke vagyok rá, hogy elkészült. Talán ez volt az, ami elhitette velem, hogy akár önszántamból is meg tudok írni egy egész könyvet.
Mindenesetre akkoriban úgy éreztem: na, én hosszú dolgokat írni a büdös életben nem fogok többet…
Negyedik próbálkozás: saját akaratból, motiváltan
Az egyetem után szabadúszó szövegíróként kezdtem el tevékenykedni. Ebből csakhamar átnyergeltem a weboldal-készítési projektekhez, mivel volt is már benne korábbi tapasztalatom és elég sok szövegírással megbízó ügyfelem mondta, hogy weboldal-fejlesztésre is szükségük lenne. Így elég nagy keresletet láttam a dologban.
A weboldalfejlesztés, mint szakma annyira megtetszett, hogy minden fókuszommal azon dolgoztam, hogy minél jobb legyek benne. Hamarosan azt vettem észre, hogy különböző ügynökségeknek bedolgozva egyre nagyobb ügyfelek projektjein dolgozom. Olyan nagy cégek oldalainak előrelendítésén tevékenykedtem, mint a G4S, a Ravak, a Marks & Spencer, Jamie Oliver vagy a Totaljobs.
A weboldalkészítés 4 fő lépése
Mielőtt itt továbbmennénk, hadd említsem meg, hogy egy weboldalfejlesztés nagyon leegyszerűsítve a következő 4 fázisból áll:
1. Célok meghatározása
2. Tervezés
3. Megvalósítás / Fejlesztés
4. Utógondozás és Optimalizálás
Hogyan megy ez nagyvállalatoknál?
Egy nagy megrendelőnél általában ez úgy nézett ki, hogy mire minket megkerestek, általában már tisztában voltak vele, hogy mit akarnak csinálni és a kérdés már csak az volt, hogy mindezt melyik ügynökséggel valósítsák meg.
Ennek hátterében a nagy cégeknek az a működési elve, hogy rendelkeznek egy éves marketingbüdzsével, amit gyakorlatilag el kell költeniük. Bizonyos időközönként összeülnek hát a marketingosztály vezetői meg esetleg néhányan az igazgatótanácsból és együtt eldöntik, mi legyen a következő periódusban a marketing irányvonal.
Ha az a döntés születik, hogy az online jelenlétet fejlesztik, akkor nagyjából kitalálják, hogy ezt milyen célból teszik és milyen eredményeket szeretnének a folyamat végén. Majd megírják a brief-et, amely nem ritkán egy sok oldalas dokumentum arról, hogy mit kell pontosan lefejleszteni, milyen kritériumokkal, stb.
Ha ez megvan, megkeresnek néhány ügynökséget, hogy: „itt van, ezt szeretnénk, mit ajánlotok?”
Ha megvan a nyertes, általában összeül pár emberke a megrendelőtől, meg általában 2-3 képviselő az ügynökségtől (lehetőleg úgy, hogy legyen köztük olyan aki ért a projektmenedzsmenthez, a designhoz és olyan is aki a technikai dolgokhoz).

Ők néhányszor konzultálnak egymással, majd az ügynökség kidolgozza a weboldaltervet meg esetlegesen a szükséges design fájlokat. Majd többszöri visszacsatolás után (pl. az ügyfél leellenőrzi, erre van-e szükségük, 1-2 fejlesztő pedig ránéz, hogy mindaz, amit ezek ott fent kiötöltek, megvalósítható-e a rendelkezésre álló büdzséből) a terveket véglegesítik, és megindulhat a megvalósítás.
De volt sokszor olyan is, hogy az ügyfél már kész tervvel jött hozzánk, amin csak épp egy keveset kellett csiszolni.
Élet az ügynökségi / nagyvállalati világ után
Miután otthagytam az ügynökségi szférát, felvételt nyertem a Codeable.io-ra és újra szabadúszó lettem. Csakhogy itt jóval kisebb cégekkel kezdtem el dolgozni.
Azt vettem észre, hogy ezek a kisvállalkozások nem hogy használható brief-et nem tudnak írni, gyakran még azzal sincsenek tisztában, hogy mi legyen a célja az elkészülendő honlapnak. Gyakran a tulajdonos személyes ízlése és kívánságai szerint szeretnék a projektet lefejlesztetni, és nem az alapján, hogy milyen adatokkal rendelkeznek a piacról és ez alapján mire lenne a felhasználóknak szükségük.
Gyakran pont azért, mert semmilyen adattal nem rendelkeznek. De ez egy másik történet…
Szóval a fentebb említett 4 pontból (cél megtalálása » tervezés » megvalósítás » optimalizálás) már az első kettőnél elbuktak. Ennek az lett a következménye, hogy:
- sokszor kellett olyan alap dolgokat elmagyarázni az első konzultációkon (már ha addig eljutottunk), amelyek egy nagy cégnél maguktól értetődtek
- gyakran nekem, mint fejlesztőnek kellett rávezetnem a megrendelőt, hogy találnunk kellene egy használható célt a projektjének.
Pedig nem is a magyar piacról van itt szó, hanem az annál sokkal fejlettebb angolszászról!
Ez nem a kisvállalkozó hibája
Persze nem az ügyfeleimet akarom hibáztatni: egyrészt ők nem egy nagy szervezet, ahol van külön marketing osztály, cégen belüli webmarketing felelős, stb. Egy kisvállalkozó sajnos sokszor nem foglalkozhat ilyesmikkel, hiszen akkor elmenne a fókusz a lényegről: hogy a cégét építgesse.
Szóval annyiszor de annyiszor el kellett mondanom az ügyfeleimnek, hogy hogyan kellene egy ilyen projektet végigvinni, hogy úgy voltam vele: ebből elég legyen!
Inkább írok róla egy ebook-ot.
Gondoltam, 20-40 oldalon szépen el tudom nekik magyarázni az alapelveket:
- megmutatni mi miért működik és
- mit miután érdemes elhelyezni egy weboldalon,
- hogyan tudjuk fókuszáltan vezetni a látogatót a weboldal kívánt pontjára, stb.
A könyvírás folyamata
Először elkészítettem a tartalomjegyzéket. Ez remek sorvezető volt, hiszen így végig tudtam venni az összes témát, amit a könyvben ki kellett dolgoznom.
Ezután elkezdtem a fejezeteket egytől-egyig kidolgozni. Annak ellenére, hogy korábban nem voltam koránkelő típus, a könyv megírása érdekében minden nap reggel 6-kor felkeltem. Addig, amíg a családom még aludt (ez általában fél 8 – 8 óráig tartott), fókuszáltan, csendes magányban tudtam haladni a könyvvel.
Ez napi szinten nettó 30-90 percnyi írást jelentett és a nyersanyag első verziója nagyjából 8 hónap alatt lett kész.
Ezután következett a szerkesztési fázis, amely legalább ugyanennyi időt vett igénybe, valamint a marketing felépítése, amely jelenleg is tart és amelynek a Call to Action blog is a része.
Az eredmény
Nos, 230 A4-es oldal lett belőle. Plusz még egy 30 oldalas szótárt is írtam mellé, mert rájöttem, hogy akkor tud a könyv a leghasznosabb lenni az olvasók számára, ha annak minden szavát értik.
Ezen kívül hozzátettem egy képzeletbeli kisvállalkozó weboldaltervét is, hogy látható legyen, hogyan tud kinézni egy nagyvállalati / ügynökségi színvonalon kidolgozott brief.
Persze kellett hozzá a feleségem, Hermina szépérzéke és design-beli tudása is, aki végső formájába öntötte az elkészült művet – amiért kimondhatatlanul hálás vagyok neki.
Így, 2 év hullámhegyekkel és völgyekkel teli munka után végre elkészült a nagy mű: a Tervezz sikeres weboldalt című könyv.
Ha kisvállalkozó vagy, remélem e könyv segítségével sikerül majd átadnom számodra azokat a módszereket és tudást, amellyel a nagyvállalatok állnak neki a webes projektjeik megvalósításának.
Ha pedig webes kivitelező vagy, akkor remélem hozzá tudok adni a repertoárodhoz néhány olyan módszert, amely jobb szakemberré tesz majd téged.
Merthogy Ti vagytok a könyv két célcsoportja.
Jó olvasást kívánok!