Barion Pixel
Skip to content
1 hónapja

2648 szó

Avagy: miért éri meg egy weboldalt kis lépésekben fejleszteni? Hol buknak el a „nagy durranások”?

„Na most aztán összerakunk egy olyan weboldalt / applikációt, ami jobb lesz minden eddiginél.”

Sok vastag könyvet meg lehetne tölteni azokból a sztorikból, amelyek ezzel a mondattal kezdődtek és csúfos kudarccal végződtek. Ennek egyik gyakori oka a túl nagy egó, a másik pedig a tudatlanság


Így múlik el a világ dicsősége?

A legveszélyesebb, amikor az új nagy dobásba minden komolyabb koncepció nélkül elkezdenek sok pénzt is beleölni az ötlettulajdonosok. Feltörik a malacperselyt – gondolván: „na, majd most jól megmutatjuk a világnak”.

Aztán 10-ből 9 esetben az történik, hogy részben vagy egészben elkészül egy nagyon szép weboldal, amelybe a tulajdonosok rengeteg időt, pénzt, hitet és energiát tettek bele…

De a piac magasról tesz az egészre.

Tapasztalatból beszélek. Nekem legalább 2000 órányi munkám és kb. 3 millió forintom veszett már kárba azért, mert ki akartam jönni valami szuper új dologgal – mielőtt még leteszteltem volna az ötletet a piacon.

Az alternatív költségekről pedig ne is beszéljünk: belegondolni is rossz, hogy mennyi pénzt kereshettem volna az a 2000 munkaóra alatt, amit az üzleti ötleteim megvalósítására szántam, de később nem jöttek be. Ha egy, az informatikában nem túl izmosnak számító 20 eurós óradíjat nézünk, már akkor is ez bizony legalább 40 ezer ojró…

Egy szoboralak a tenyerébe temeti az arcát

Épp ezért megfogadtam: piaci validáció nélkül soha többé!


A nagy dobás: szexi, de veszélyes

Ha ennyire nagy kockázattal jár, akkor miért vágnak bele mégis ilyen sokan a következő nagy projektbe?

Azért, mert a nagy dobás szexi.

Képzeld el, hogy támad egy új ötleted. Egy új közösségi weboldal. Ugyan nem akarsz a Facebook-kal versenyezni, ezért egy részszegmenst kiválasztasz magadnak – mondjuk a horgászokat – és kitalálod, hogy nekik létrehozol egy online közösségi fórumot. Profilképekkel, halfogós képekkel, adatokkal arról, kinek a leghosszabb a pecabotja, stb.

Mondjuk azért, mert te is szeretsz horgászni.

Aztán kidolgozod a terveket. Azután elmész egy webfejelesztőhöz a tervekkel és kérsz tőle árajánlatot. Az árajánlattól lehidalsz. Majd elmész egy másik, olcsóbb webfejlesztőhöz. Ő egy kicsit jobb árajánlatot ad. Még mindig húzós, de úgy döntesz, belevágsz.

Megy a fejlesztés, közben újabb ötleteid támadnak, amiket bele kellene még fejleszteni. A webfejlesztőd az első ilyen extrákat még készségesen elkészíti, majd egy pont után (ha lelkiismeretes és nem csak a pénzed kell neki rövid távon) már szól: „nem lenne jobb elindítani az oldalt a mostani tudásával?”

Nem – mondod neki, mert még ezt meg ezt meg ezt is bele kell rakni, mert felfedezted, hogy van néhány konkurens a piacon és azt nem engedhetjük meg magunknak, hogy kevesebbet tudjon a mi projektünk az övékénél…

Közben meg az árak az egekbe szállnak

Természetesen te egyre több pénzt, időt, energiát viszel bele a projektbe, habár a hited kezd elhagyni. Már kemény millióid állnak benne, közeleg a kilövés napja, de te nem vagy nyugodt. Esténként egyre többet forgolódsz az ágyadban, arra gondolva …

Betonon, krétával: Mi van, ha nem jön be?

Mi van, ha nem jön be?

A nagy dobások drágák és kockázatosak.

Hallottam egy sztorit, amikor az Angliába kiköltözött hazánkfia kint 5 év alatt összegyújtött 10 millió forintnak megfelelő angolkirálynős fontot.

Mert volt egy álma. Ez pedig az volt, hogy ha hazajön Magyarországra, nyit egy saját éttermet.

Kint szándékosan alacsony életszínvonalon élt. Minden penny-t megspórolt, hogy összegyűljön az az összeg, amivel már el tudja kezdeni a bizniszt. Olcsó ruhákban járt, nem járt szórakozni, nem utazott. Mindenről lemondott a nagy cél érdekében.

Majd eljött a hazautazás napja. Már előre lebeszélte a találkozót annak a helyiségnek a tulajdonosával, ahol az éttermet meg akarta nyitni. Felvette a szükséges személyzetet meg egy kis hitelt, mert kiderült, kicsit többe kerül a nyitás, mint gondolta. De már nem volt visszaút.

Beszerezte az engedéleyeket és a nyitókészletet, az üzletet ízlésesen berendezte – amolyan angol stílusban.

Majd eljött a nyitás napja. Első nap sokan voltak, bevonzotta őket a nyitási akció. De azután az emberek szép lassan elkezdtek elmaradozni. A bevétel kisebb volt a vártnál, emberünk pedig rájött, hogy annál a pénznél, ami a dolgozók, a helyiség bérleti díja, a hiteltörlesztés és az adók kifizetése után magmaradt neki, az tulajdonképpen kevesebb, mint fele annak, amit Angliában alkalmazottként megkeresett. De még a magyar átlagfizetésnél sem volt több.

Arról nem is beszélve, hogy mennyit dolgozott! Napi 12-14 órát! És közben tiszta ideg volt, mert mindennel kellett foglalkozni: az étteremvezetéssel, a marketinggel, a pénzügyekkel, a vendégekkel.

Három hosszú év telt el azóta. Három hosszú, stagnálós év. Emberünk épp vakarászta a fejét, hogy az egész boltot úgy, ahogy van, el kéne adni, mert előbb-utóbb fel kell majd újítani, és azt már nem tudja majd miből fininszírozni.

Aztán bejött a koronavírus… Nyolc év után emberünk gyakorlatilag ugyanott volt, mint mielőtt Angliába kiutazott. A boltot be kellett zárnia, a készleteket, a berendezést eladnia, épphogy kijött nullába…

Szerencsére a fenti történet tanulsága nem az, hogy …

Akkor ne is merjek nagyot álmodni?

Nagyot álmodni igenis szabad és kell is. Csak abba a hibába ne ess, hogy első nekifutásra akarsz nagyot alkotni. Az ilyen próbálkozások ugyanis rendkívül drágák, időigényesek és stresszesek.

Ehelyett gondolkozhatsz úgy is: mi lenne, ha az első lépés mindössze puhatolózás lenne, hogy az embereknek erre szükségük van-e?

Mi lenne, ha a weboldal első verziója csak valami nagyon egyszerű lenne és az lenne a célja, hogy kiderítse: érdemes-e kidolgoznom a nagy ötletem minden részletét? Tulajdonképpen erről szól …


A kis dobás: eleinte észre sem veszik, de könnyebben túlél

A kis dobás, mint hozzáállás sajátossága, hogy eleinte egyáltalán nem látványos, de cserébe nem emészti fel minden pénzed és energiád.

A horgászoknak szóló közösségi oldal ötletgazdája például indíthat egy blogot horgászat témában. Miután lett némi olvasottsága, megkérdezheti a követőit: érdekli-e őket, hogy más horgászokkal megvitassák a tapasztalataikat a témában?

Esetleg kirakhat egy egyszerű űrlapot, hogy itt lehet előregisztrálni egy hamarosan induló horgász-portálra, ami ilyen hiper meg szuper lesz. Ha azt látja, hogy nagy olvasottság mellett senki sem regisztrál, akkor lehet, hogy nem ez volt az évszázad ötlete.

Lehet, hogy kiderül: erre ők már használnak egy Facebook csoportot és nem igazán szeretnének máshol beszélgetni. Az is lehet, hogy kiderül, hogy közösségi oldalra nem, de jó minőségű felszerelést árusító horgász-webáruházra igenis szüksége lenne a piacnak. Azaz lehet, hogy totál más irányban lesz értelme továbbfejleszteni az online vállalkozását, mint azt elsőre gondolta.

Az étterem-tulajdonosunk először elkezdhette volna kicsiben: nyáron egy kis stílusosan berendezett bódéval a vízparton. Azután látta volna: van-e kereslet arra a stílusú vendéglátásra, amit ő képvisel.

Ha bejön a koncepció, akkor keresett vele egy kis plusz pénzt a rendes indulás előtt. Ha nem, akkor pedig legalább olcsóbban megúszta, mintha a teljes megtakarítását ráköltötte volna. De az is lehet, hogy egy teljesen új irányt fedezett volna fel útközben – anélkül, hogy a gatyája is ráment volna egyetlen próbálkozásra.

Ne költsd el az összes pénzed az első verzióra - várhatóan nem az lesz a legjobb változat

Ne költsd el a teljes költségvetésed a weboldal első verziójára

Könnyű ezt mondani, ugye? Ismerem a megrendelői oldalt: általában mindig egy kicsit nagyobb tudású honlapot szeretnének, mint amire pénzük van.

Kivéve persze, ha egy nagy megrendelőről van szó. Ők is nagyobb tudásút akarnak, mint amennyit rászántak, de ők elő is tudják kaparni rá a pénzt, ha kell…

Nézzünk egy példát. Képzeld el, hogy van 1 millió forintod egy bizgentyűkkel foglalkozó weboldal elkészítésére. Ezért – tegyük fel – a következőket kapnád a fejlesztődtől:

  • Egyedi design
  • Blog
  • Egy egyszerűbb webshop
  • Bizgentyű árkalkulátor

Ha ráköltöd az egész összeget, akkor attól függetlenül, hogy az ötleted a piacon működőképes-e vagy sem, elment 1 milliód költségként.

A sikeres online vállalkozás fázisai: piackuatás, validáció, automatizáció, skálázás

Első lépés: derítsd ki, mi kell a népnek

Mi történik, ha mielőtt belevágnál a projektbe, kicsit piackutatsz?

Tegyük fel, hogy egy Google Ads-es kulcsszókutatásból rájössz, hogy nagyon sokan kíváncsiak a tipikus árakra a piacodon. Azaz sokan írják be a kersőbe: „mennyibe kerül egy bizgentyű” vagy „bizgentyű árak”.

Ráadásul rájössz, hogy még nincs árkalkulátor a neten bizgentyű témában. Úgy döntesz ezért, hogy először azt kell majd lefejleszteni.

És láss csodát: ez a modul kijött 150 ezerből! Még 100 ezret ráköltöttél, hogy az oldal kapjon valamilyen (sablon) dizájnt, meg legyen neki tárhelye és domain neve.

De ennyi. 250 ezerből elindult az oldal. Nincs egyedi kinézete, sem blogja, webshopja. Nincs rajta semmi más, csak az árkalkulátor és annak leírása, hogy hogyan működik.

Ha használják az emberek: szuper! Jöhet a második lépés. Ha nem, ennyi volt. Megúsztad 250 ezerből azt, amire 1 milkát is rákölthettél volna, ha a nagy dobás útját követed.

Második lépés: a pénzügyi validáció

Tegyük fel, az emberek már sokat járnak az oldaladra kalkulálgatni. Itt az ideje kiderítened, hogy pénzt tudsz-e keresni az oldallal.

Nem, még nem fejlesztetjük le a webshopot. Csak készíttetsz mondjuk egy egyszerű űrlapot 50 ezer forintért (vagy épp megoldod egy ingyenes WordPress bővítménnyel), amelyben a látogatók ki tudják választani, milyen bizgentyűt akarnak venni, tudnak benne egy rövid üzenetet is mellékelni és az űrlap nem tesz mást, mint elküldi az űrlap tartalmát az email címedre.

Ezután küldesz nekik válasz-emailben egy díjbekérőt. Ha kifizetik, küldöd nekik a bizgentyűt a számlával.

Ha ez megtörtént: bravo! Pénzügyileg validáltad a projektet, azaz találtál legalább egyvalakit, aki valódi pénzt is adott érte.

Ha nem történt meg: lehet, hogy alakítanod kell az ajánlaton, de lehet, hogy üzleti modellt kell váltanod. Ami biztos: a kalkulátorod már működik, így elég csak a második lépés elejéhez visszatérned.

Harmadik lépés: automatizáció

Még mindig csak 300 ezret költöttünk és már szállingózik be havonta néhány megrendelés, amiket kézzel adminisztrálsz. Mivel az oldalad látogatottsága lehetne magasabb is, sejted, hogy ha több látogatót szereznél, annak két folyománya lenne:

  • Nagyobb lenne a bevételed;
  • Egy idő után pedig már nem győznéd a megrendeléseket teljesíteni. Így valakit fel kellene venned, vagy pedig a folyamatokon kellene valamit automatizálnod.

Kiszámolod, hogy az alkalmazott felvétele még nem opció, hiszen a jelenlegi bevételi szintnél még túl sok kiadást jelentene. Ezért úgy döntesz, azt automatizálod, amit a legegyszerűbb: a megrendelésekkel kapcsolatos adminisztrációt.

Ezt pedig úgy éred el, hogy létrehozol egy webshopot 400 ezer forint befektetésével, amely lekezeli neked a következőket:

  • Rendelések felvétele
  • Számlázás
  • Visszaigazoló email-ek a vevőknek
  • Felhasználói fiókok létrehozása

Neked más dolgod nincs, minthogy hetente 3-szor kigyűjtsd a legfrissebb listát a webshopból, felcímkézd az árut és odaadd a csomagokat a futárnak, amikor feléd jár.

Ennek köszönhetően egy kis hirdetés segítségével megháromszorozod a forgalmad és az automatizációnak hála még mindig elbírod egyedül a munkát. 700 ezret fektettél eddig a projektbe, ami pár hónap alatt meg is térült már.

Negyedik lépés: skálázás

Gratulálok, itt már van egy jól működő online üzleted! Pedig még nem is költöttél rá annyit, amennyibe került volna, ha mindent egyszerre akarsz.

Mivel a piacon már bizonyított koncepcióról van szó, itt az idő, hogy mélyebb vizekre evezzünk. Ehhez már komolyabb eszközökre lesz szükség, úgy, mint:

  • Marketing
  • Brandépítés
  • További automatizáció
  • Raktározás,
  • stb.

Ezeket szép lassan, lépésről-lépésre tudod beépíteni a rendszeredbe – úgy, ahogy eddig csináltad: egyszerre csak egyvalamit adsz hozzá, és figyeled, hogy annak milyen a hatása. Ha pozitív, meghagyod, ha negatív, akkor pedig változtatsz.

A lényeg, hogy a kis lépések, kis dobások módszerével egyszerre sohasem kockáztatsz többet a kelleténél.

Tervezz sikeres weboldalt könyv borítója

Tervezz sikeres weboldalt

Elektronikus könyv vállalkozóknak és
weboldal-készítőknek

Tanuld meg, hogyan tervezz olyan weboldalt, amely eljuttatja a látogatódat a honlapod céljáig.

Összefogalalás

Ismét egy hosszú cikk végéhez értünk. Remélem hasznos volt számodra és látod már miért veszélyes az „egyszerre mindent ide!” hozzáállás.

Szerencsére az online világban mindent nagyon gyorsan le lehet mérni, így érdemes a vállalkozásodban kis lépésekkel, minden visszajelzésre odafigyelve haladnod.

Egy nagy helyett sok kis dobást bevetve a terméked is jobb lesz, a piacod is nagyobb eséllyel kapja azt, amit igényel és te sem kockáztatod az összes félretett pénzedet azért, hogy kiderüljön: tudnál-e pénzt keresni a legújabb nagy ötleteddel.

Hozzászólnál, vitatkoznál? Várom a kommented:

Szerző: Domonkos Ervin

Domonkos Ervin

WordPress fejlesztő és weboldal tervezés szakértő 10 éves szakmai tapasztalattal. A WordPress Szeged meetupok szervezője, a Codeable.io büszke tagja és a Tervezz sikeres weboldalt című könyv szerzője.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük